Bármi megtörténhet…

Egy nem mindennapi sikersztori

Most nem egy sablonos siker sztorit szeretnék veled megosztani, hogy az irodámban egymásra talált x és y és azóta is boldogan élnek, míg meg nem halnak. Arról szeretnék írni, hogy sohasem tudhatod milyen úton jutsz el a társadhoz.

Nincs mit veszítened! Élj minden egyes lehetőséggel, hiszen sosem tudhatod mit hoz az élet!

Szóval, Attila már fél éve az iroda tagja volt, randevúzgatott ezzel-azzal, de két-három randinál sosem bonyolított le többet ugyanazzal a nővel. Mindig volt valami, ami nem volt jó… Hol ez volt a baj, hol az.

Így aztán nagyon boldog voltam, amikor kiderült, Enikővel már két hónapja találkozgatnak és ráadásul egyre sűrűbben. Drukkoltam nekik nagyon, de mint utóbb kiderült, hiába. Eltelt négy hónap, már ismerték egymás szüleit, barátait, sok közös programot csináltak velük, amikor Attila megérezte a már ismerős érzést: nem ő az. Attila 45 éves, baleseti sebész, túl egy elkapkodott házasságon és megesküdött magának, hogy csak akkor köteleződik el újra, ha ezer százalékig biztos lesz a dolgában. De most, négy hónap elteltével, ismét azt érezte, nem Enikő a végső megoldás.

Azon a bizonyos hétvégén egy nagy túra volt tervbe véve, összesen négy pár indult a Bükkbe. Attila már elhatározta, megmondja Enikőnek, hogy ennyi volt, de ezen a túrán még nem akarta magára hagyni, nem akarta, hogy egyedül kelljen három párral kirándulnia. Eldöntötte, ha visszaérnek, elmondja. Elmondja, hogy nagyon kedveli, de nem akarja lopni az idejét, ő ezt a kapcsolatot örökre nem tudja felvállalni.

Elindultak nyolcan, négy pár, vidáman, a gyönyörű tájon, Enikő mit sem sejtve.

Attila a dombok között menetelve, újra meg újra fogalmazta magában a mondatokat, milyen szöveggel tudná a legkisebb fájdalmat okozni Enikőnek, hiszen kedvelte a lányt.

Így aztán a fájdalmas sikításra is csak pár másodperccel később reagált.

Edit, az egyik túratárs feküdt a földön kicsavarodott lábbal, hófehéren a fájdalomtól.

Attila, ahogy mondtam, baleseti sebész volt, így rögtön a helyzet ura lett, a legnagyobb magabiztossággal tette, amit kellett.

Utólag, ahogy Attila mesélte nekem, amíg a két fadarab közé illesztette Edit lábát, amíg hevenyészett hordágyat készítettek, amíg valami fájdalomcsillapítót keresett a táskájában, össze-össze villant a tekintetük…….folytassam? Természetesen abból adódóan, hogy Edit Attila egyik ismerősének volt a párja, sok fájdalom és konfliktus adódott, volt botrány bőven oda és vissza, de az igaz szerelemnek nem lehet parancsolni. Kellett egy kis idő, de a társaság elfogadta az új párt..

Ez tavaly ősszel történt, most kaptam az esküvői meghívót. Szóval, ha Attila nem jön el az irodámba társat keresni, valószínűleg soha nem ismeri meg Editet.

Írhattam volna rengeteg sikeres összetalálkozást az irodám történeteiből, de szándékosan ezt választottam.

A tanulság: soha nem lehet tudni, miből mi következik. Mondj igent, minden egyes lehetőségre, mert biztosan több minden fog veled történni, mintha csak otthon ülnél. Ha teszel érte, bármi megtörténhet!

Készen állsz egy lehetőségre?

25 év tapasztalattal a hátam mögött, közel 30.000 embernek segítettem már.

Ha szeretnéd te is megtalálni a társad, mindemellett önismeretre szert tenni akkor a legjobb helyen jársz!

Az első beszélgetés ingyenes, ezért ott még mindig dönthetsz úgy, hogy mégsem szeretnél belépni a társtaláló irodába. A lehetőség adott, nincs mit veszítened!

Várlak sok szeretettel: Kánya Kata

Időpontegyeztetés: 06 30 357 6557

Milyen férfit keresnek a nők?

Mit keres a nő egy igazi férfiban? Ez a 4 dolog elengedhetetlen:

1. Legyél kedves, érdeklődő

Ezt szerintem nem kell sokat magyarázni. Alapvetően minden ember szeret magáról beszélni, éppen ezért fontos, hogy ne csak magadról mesélj, hanem hallgasd meg a másikat is. Legyél őszintén érdeklődő/kíváncsi, mindig legyenek kérdéseid.

2. Legyen lezárva a múltad

Természetes, hogy a múltban volt valakid, de nem kelt túl pozitív benyomást, ha túlságosan szidod, túlságosan dicséred, vagy túl sokat beszélsz az exedről. Amíg még mindig a volt párod jár a fejedben, addig nem fogsz tudni továbblépni.

3. Legyél pozitív

Biztos vagyok benne, hogy volt már pár rossz élményed az ismerkedés terén, de próbálj meg pozitívan hozzáállni a társkereséshez, hiszen lehet, hogy épp a negatív hozzáállásod miatt szalasztasz el egy jó lehetőséget.

4. Legyen elképzelésed a jövőről

A sikeres élet alapja, hogy tudjuk mit szeretnénk elérni és hogyan. Légy tisztában azzal, mit akarsz az élettől, legyenek céljaid, elképzeléseid, terveid és a társkeresés terén is sikerrel fogsz járni.

 

Ha a fentiek közül mind pipa✅, akkor jó hírem van: készen állsz megtalálni a társad!

 

Ha úgy érzed már mindent megtettél, hogy társra találj, de a sok erőfeszítés ellenére mégsem sikerül, akkor szeretettel várlak a 25 éve, magas sikeraránnyal működő társtaláló irodámba! Nincs mit veszítened! Az első beszélgetés ingyenes! 😊

 

📞Időpontegyeztetés: 06 30 357 6557

 

Ikrek 12. rész

Márti most itt ül velem szemben. Levente halála óta három év telt el. Miközben elmesélte az életét, csak néha lábadt könnybe a szeme. 53 évesen, ilyen drámába illő, tragikus eseményekkel a háta mögött jött el hozzám, hogy változtasson az életén.
– Tudod, újra szeretnék bízni abban, hogy lehetek még boldog. Hogy nekem is tartogat az élet még valamit. Azt hiszem jó társ vagyok. Jó társa voltam Zsoltnak hosszú éveken át és jó társa voltam Leventének egy rövid ideig. Végig csináltam ezt a két tragédiát és vágynék most újra valami jóra. Csak attól félek ez a karmám. Hogy nekem a boldogság után, mindig a legsúlyosabb tragédia jut.
-Nézd- válaszoltam-lehet, hogy az én korlátoltságom, de nem hiszek ezekben az ezoterikus cuccokban. Nem hiszem, hogy volna az embereknek „karmája”, előre elrendelt életfeladata, előre megírt sorsa, ami ellen nem tehet semmit. Nem hiszem, hogy ha úgy csinálsz, mintha már meglenne amire vágysz, akkor majd „bevonzod” az életedbe azt a valamit. Sorolhatnám, mi mindenben nem hiszek. A cselekvésben hiszek, a kitűzött célokban, az odavezető, megtervezett útban és a kőkemény munkában. Akkor is, ha az ember magánéletéről van szó. Feldolgozni a gyászt, nyitottá válni, elkezdeni ismerkedni, ez mind, mind munka. Ezt nem lehet megúszni. Van egy életünk, olyan amilyen, alakulhat jól, még jobban vagy rosszabbul. A mi felelősségünk a saját életünk. Persze az élet belelép. Hol segít, hol meg pusztít. És ez ellen nem tehetünk semmit. Természetesen, nem azt gondolom, hogy akár Levente, akár Zsolt halála a Te felelősséged lenne. Tragédiák történtek veled valóban. Az elsőből, Zsolt halála után Levente segítségével felálltál. De hiába lett volna ott Levente, ha benned nem lett volna elég erő. De volt! És most is a te felelősséged, hogy talpra állj. Itt vannak a lányaid és itt van a saját életed. Felelősséggel tartozol magadnak is, a gyerekeidnek is. Az életet nem lehet megúszni és az élet nem igazságos. Neked eddig ezt szánta, de innentől szánhat vagy ismét szánhat valami jót! Ha hiszel a karmában, a „ bármit teszek, úgyis ez a sorsom”-ban, akkor nem érdemes felkelni, mert úgy is az történik, ami „ meg van írva „. Szerintem meg nem így van. Vannak céljaink, legalábbis mindig kellene, hogy legyenek, aztán vagy elérjük őket, vagy nem. De ha Te úgy döntesz, hogy ez a karmád vagy mid, akkor minek egy új kapcsolat? Akkor úgy fogsz nekiindulni, hogy annak is tragédia lesz a vége és egy percig sem fogod tudni jól érezni magad benne, egy pillanatra sem leszel felszabadult, mert majd mindig várod, hogy jön a karma. A tragédia. Ki, hol bizonyította ezt a karma- ügyet? De ha neked mindenképpen lelki megerősítés kell, akkor azt kérdezem tőled: a két fiú ott fent mit szeretne? Hogy élj tovább szomorúan beletörődve ebbe a karmádba vagy találj egy társat, akivel teljes lesz az életed? Szerinted? Komolyan kérdezem! Mit tanácsolna Levente vagy Zsolt? De, tényleg! Mondd azokat a mondatokat!
– Hát, Zsolt a maga csendes, megfontolt módján azt mondaná: Ne maradj egyedül Mártikám! De vigyázz! Óvatosan! Nehogy megbántson valaki! Levente meg csak annyit mondana: Húzzál bele öreglány, menni fog!
Folyt a könnye, de közben elnevette magát. Helyes volt.
Egyedül rajtad áll – mondtam. Ha hiszel benne, és teszel érte, valószínűleg jönni fog a megfelelő férfi. Nem Zsolt, nem is Levente. Más minőségű, más tartalmú kapcsolat lesz. Nem lesz benne az elmúlt harminc év, nem lesznek közös emlékek a koleszos évekből. Most más talajra kell építeni egy új kapcsolatot. De ez nem baj. Fel lehet építeni egy másfajta jót, egy másképpen fontos kapcsolatot. De előre mondom sok türelem, sok energia és nagy nyitottság kell hozzá. Meg nem kevés szerencse. Menni fog? – kérdeztem.
-Igen! – válaszolta határozottan. Most már biztos vagyok benne, hogy menni fog! Zsolt és Levente is ezt akarná, ők majd segítenek és menni fog! Tudod mit? Majd nekik leszek boldog!
És megint elnevette magát…..remélem nem utoljára.

Ikrek 11. rész

Fél évvel Zsolt halála után Levente ígéretéhez híven megszervezte a balatoni körutat. A túra remekül sikerült, Laura és Lilla is természetesnek vette, hogy a férfi az életük része. Levente és Márti nagyon lassan, szinte észrevétlenül közeledett egymáshoz. De szó nem esett köztük erről a harminc éve elfojtott érzelemről. Tudták és kész. Karácsonykor – kicsivel több, mint egy évvel testvére halála után – Levente minden előzetes udvarlás nélkül, megkérte Márti kezét, aki a tisztesség kedvéért úgy tett, mintha meglepődött volna, de nem volt kérdés, hogy igent mond-e? Mindenki boldog volt. Aznap meg is fogadták, hogy újra elmennek arra a bizonyos biciklis körútra, hiszen onnantól számolják kapcsolatuk kezdetét. Hivatalosan mindenképpen, bár mindketten tisztában voltak vele: szerelmük már a gólyatáborban elkezdődött. A második balatoni túrára csak ketten mentek, tavasszal. Nászút volt ez, igazi nászút. Felszabadult és felhőtlenül boldog. Háromszoros intenzitással éltek meg minden egyes pillanatot – volt mit bepótolniuk. Szinte el sem merték hinni, hogy ilyen érzés lehetséges – ennyire mámorító, ennyire egyértelmű. Úgy viselkedtek, mint a kamaszok: nevetgéltek, incselkedtek; Meseszép túra volt, egészen Alsóörsig. Ott karikáztak a délutáni napsütésben, felszabadultan és jókedvűen. Levente ment elől, Márti mögötte. Hallotta, ahogy a férfi magában énekelget, majd hátra nézett és odakiáltotta: szeretleeeeeeeek! Ebben a pillanatban csúszott meg Levente biciklije és a  férfi lerepült – a kő a lehető legrosszabb helyen volt. A kiérkező mentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

Márti összeomlott. El sem lehet képzelni, mennyire. Éber éjszakák, álmatlan nappalok sora következett, na meg rengeteg nyugtató és még több segíteni akaró ember. A baleset utáni első év teljes öntudatlanságban telt: a szükséges feladatokat ellátta, a lányokról is gondoskodott, de a szeme halott volt. Olyan volt, mint egy robot. Csak akkor vette észre, hogy folynak a könnyei, amikor a lányok átölelték: ne sírj Mama!

A folytatás itt olvasható

5 tipp, hogy biztos jól sikerüljön a randi!

1.  Az első beszélgetésről tudd, hogy ez nem egy állásinterjú! Ne kezdj részletesen mesélni az érdemeidről, inkább érdeklődj! Kérdezz minél többet, ő majd úgyis meg fogja kérdezni azt, ami őt érdekli.

2.  Fontos, hogy a másik lássa, lezártad a múltad. Mondhatsz egy-két mondatot az előző kapcsolatodról, de semmiképp se szidd az exed, ne mesélj róla történeteket, se jót, se rosszat.

3.  Ne hencegj! Ha van egy ismerősöd, akinek a szomszédjában lakik valaki, aki ismer egy híres embert, ne kezdj mesélni róla! Ne dobálózz nevekkel, főleg ne keresztnevekkel! Ne mesélj hosszú történeteket a másik számára vadidegen emberekről.

4.  Ne beszélj pénzről! Ne hencegj, ha jól állsz anyagilag, és ne sajnáltasd magad, ha rosszul. Az egyik nagyon visszatetsző, a másik nagyon sajnálatraméltó.

5.  Nézz a partnered szemébe. Ne vedd elő a mobilod, biztos, hogy a legrosszabb pillanatban szólalna meg. Mosolyogj! Nem bárgyú vigyorra gondolok, inkább bátorító, kedves mosolyra. Próbálj meg egy kellemes, laza, vidám légkört kialakítani.

+1

A fentieket mind betartod, mégsem jársz sikerrel a párkeresés terén? Lehetnek az életedben olyan élmények, események amelyek gátolják, hogy megtaláld a társad. Lehet, hogy tévesen ítéled meg milyen karakterű ember illik hozzád. Lehet, hogy a magadról alkotott képben vannak olyan hibák, amelyek gátolják, hogy megtaláld az igazit. Ha szeretnél változtatni a helyzeteden, önismeretre szert tenni és megtalálni a megoldást, akkor szeretettel várlak egy konzultációra.

Nincs mit veszítened! 😊

Ikrek 10. rész

Nem volt könnyű beszélgetés. Leventét elöntötte az indulat, alig tudta fékezni magát, mikor meghallotta miért lett Márti Zsoltté, de a haldokló testvére látványától össze tudta szedni magát. Már mindegy, nagyon régen volt- mondta – hidd el Zsolt megbocsátok. Tiszta szívemből megbocsátok neked és vigyázni fogok a családodra, megígérem. Mintha Zsolt erre gyűjtötte volna minden erejét, már csak suttogni tudott: vidd el őket egy Balaton körüli bicikli túrára! Évek óta ígérem, de valahogy mindig elmaradt. Úgy lesz- simogatta meg Levente Zsolt nyirkos kezét. Márti is megérkezett a kórházba, és Leventével felváltva vigyáztak rá. Nézték az egyre lassabban szuszogó férfit. Már nem volt mit tenni. Zsolt másnap reggel hat órakor meghalt.

Márti gépiesen tette, amit ilyenkor tenni kell. Adminisztráció, temetés és minden, ami ezzel jár. Levente persze ott volt és segített. Egyre többször benézett Mártiékhoz. Ilyenkor leültek a konyhába egy csésze forró tea mellé, és emlékeztek. Zsoltra, a fiatalságukra, arra a rengeteg őrültségre, amit maguk sem hitték, de elkövettek, a nagy hármasra- ami az életük volt. Egy-egy ilyen szeánszra néha a lányok is beültek – Levente lelket öntött mindnyájukba. Egy idő után, a férfi annyira a család részévé vált, hogy az volt a feltűnő, ha egy nap nem ment át hozzájuk. A fájdalom összekovácsolta őket. És persze volt itt más is: Levente úgy érezte, mintha széthúzták volna előtte a függönyt. Már szembe mert nézni Márti iránti szerelmével. Egyszerre fájt neki Zsolt halála, aki a testvére, legjobb barátja és legfőbb bizalmasa volt, ugyanakkor teljesen felpezsdítette a szerelem. Nem csoda, hogy az érzés elementáris erővel sodorta, hiszen évtizedeken át próbált nem tudomást venni róla, és mert Mártin kívül soha nem szeretett senkit, még sosem tapasztalt hasonlót.

Magának ugyan bevallotta, hogy szereti Mártit, mindig is szerette, de kifelé nem mutatta – félt, hogy egy rossz mondattal, vagy egy oda nem illő mozdulattal elijeszti őt. Nem tudhatta, hogy Mártiban is hasonlóan vegyes érzések kavarogtak: hol a gyász, hol a szerelem kerekedett felül. Magukban mindketten egyre erősebben élték meg a majdnem harminc éven át lappangó szerelmet.

Folytatás itt olvasható ›

Ikrek 9. rész

Zsolt tette a dolgát, szerette a feleségét, imádta a lányait. Viszont a cég- amit még Mártival az egyetem után alapítottak elkezdett döcögni. Eddig normálisan meg tudtak belőle élni, meg volt mindenük, a lányoknak nem volt probléma a különóra, utaztak, Jól éltek. Aztán jött a válság és Zsolt úgy érezte lassan elérte őket is. Fogytak a megrendelések, csúsztak az utalások néhány kifizetés meg elúszott, mert tönkre ment az, akinek dolgoztak. Az idegeskedés számlájára írta, hogy időnként rosszul érezte magát. Aztán egyre gyakrabban. A munkahelyéről vitte el a mentő, amikor összeesett.

A kórházban gyorsan kiderült a diagnózis: Rák, nagyon előrehaladott állapotban. Kemoterápiának nincs értelme, operálni nem lehet. Hónapok vannak hátra. Zsolt próbálta felfogni és napokon át abban bízott, hogy egyszer csak felébred ott a kórházi ágyon és kiderül, rossz álom volt ez az egész. De lassan felfogta. És amikor valóssággá vált számára a helyzet, természetes volt, hogy Leventét hívta. Elmondott neki mindent és megeskette, hogy a családnak nem szól egy szót sem. Aztán kijött a kórházból, és három hónapig rosszullétnek nyoma sem volt, az élet a rendes kerékvágásban haladt tovább. Zsolt bízni kezdett, hogy félrediagnosztizálták, annyi ilyet hallott már. Épp azt fontolgatta, hogy felkeres egy másik onkológust, amikor otthon rosszul lett: mentőt kellett hozzá hívni. Márti rohant be vele a kórházba, Levente a lányokat nyugtatta.

Gyorsan pörögtek az események: Zsolt két napig kómában feküdt, felesége és Levente felváltva ült az ágyánál. Mikor magához tért, összeszedte maradék erejét, és elmondta Mártinak, hogy rákos, és meg fog halni. Márti minden erejét összeszedte, hogy ne sírja el magát férje előtt, de nem sikerült. Patakokban folyt a könnye, és közben biztatta Zsoltot, hogy meg fog gyógyulni, ő is és a lányok is haza várják. Neki is, mint annyi hasonló helyzetben lévő szülőnek, a gyerekei adtak erőt. Tudta, hogy ott vannak, hogy ebben a borzalmas helyzetben neki kell erősnek maradnia, neki kell tartania a lelket a gyerekekben. Szükségük van rá, nem roppanhat össze. Zsoltnak elviselhetetlen fájdalmai voltak, nem volt más megoldás elkezdte kapni a morfium származékokat. Érezte egyre fogy az ereje. Úgy döntött, halála előtt bevallja Leventének, hogyan szerezte meg Mártit.

Folytatás itt olvasható ›

Ikrek 8. rész

Aztán már minden ment magától. Márti egyre többször intézte úgy, hogy kettesben lehessen Zsolttal, éjszakákat beszélgettek át már csak ketten, nagyokat kirándultak már csak ketten és amikor először utaztak el egy hétvégére ketten, Levente letette a fegyvert. Megértette, hogy Márti véglegesen választott és életében először, igazi mély fájdalommal a szívében, lemondott a lányról és őszinte, mély szeretettel kívánta, hogy testvére boldog legyen.  Zsolt persze nem volt felhőtlenül boldog. Az elején iszonyatos lelkiismeret furdalása volt, de ahogy erősödött a kapcsolatuk, ahogy Mártit egyre boldogabbnak látta maga mellett, úgy halványult a részeg este emléke. Aztán minden úgy történt, ahogy úgy általában történni szokott. Diploma, házasság, egy gyerek, még egy gyerek- kerek volt a világ. Levente is szépen, lassan része lett az életüknek.

Zsoltnak sikerült mélyre ásnia annak a bulinak az emlékét, Márti is lassacskán csak a sógorának tekintette őt. A gyerekek imádták, természetes volt, hogy a nagy sátoros ünnepeket mindig együtt töltik. Miután Levente nem nősült meg, nem is voltak hosszú kapcsolatai, változatlanul nagy kanállal ette a nőket, lehetett rá számítani, ha vigyázni kellett a két lányra vagy ha a családnak bármi segítség kellett. Szép lassan teltek a hetek, a hónapok, az évek. Néha, a vasárnapi ebédnél, ahogy Zsolt kanalazta a levesét és olyan megbízható, becsületes, megfontolt férjként ült az asztalfőn, Mártinak eszébe jutott az apja…meg, hogy milyen régen nem nevetett egy jót, milyen rég nem táncolt önfeledten, és mikor csinált utoljára valami őrültséget – de elhessegette magától ezeket a gondolatokat.

Arra jutott, hogy biztosan mindenki belefásul a szürke hétköznapokba, ez az élet rendes menete. Aztán amikor a  szingli barátnőire gondolt, akik megalázóbbnál, megalázóbb randevúkról , idióta pasasokról és kilátástalanul magányos hétvégékről panaszkodtak, még hálás is volt a sorsnak ezért a kerek családért. És persze mi baja is lehetett volna: férje szerette, a lányait imádta, mindenki egészséges és anyagilag is rendben vannak. És persze: mit szólnának a barátnői, ha azzal állna elő, hogy minden vágya esténként csillagokat nézni egy tónál, raftingtúrára menni, de legalábbis felvenni egy görkorcsolyát és nevetve végigsuhanni vele az utcán. Jó dolgomban, nem tudom mit csináljak – gondolta és egy kicsit el is szégyellte magát.

Folytatás itt olvasható ›

Ikrek 7. rész

Eszébe jutott az öreg király meséje, aki azért űzte el a legkisebb lányát, mert az azt mondta, úgy szereti királyi apját, mint a sót. Megalázónak érezte a király a hasonlatot, elűzte a lányt és kitiltotta udvarából a sót. Onnantól kezdve minden íztelenné vált. Mikor a király hónapok óta egy ízes falatot nem evett, visszahívta a lányát és megbocsátott neki. (Most a dietetikusok valószínűleg a szívükhöz kapnak és lefordulnak a székről, mert ugye a sónak mára nagyon elromlott az imázsa. ) Szóval megfordult Márti fejében, lehet, hogy Zsolt hosszútávon egy kicsit unalmas lenne. Néha az jutott eszébe, hogy átvágja a gordiuszi csomót és jöjjön a nevető harmadik, mert lassan beleőrül ebbe. Levente, Zsolt. Zsolt, Levente.

Aztán az év vége felé egy buliban Zsolt berúgott. Soha nem bírta igazán az italt, de most belehúzott rendesen. Látta Leventét felszabadultan táncolni, valami dögös, vörös versenyzővel, látta, hogy teli szájjal nevet és a pia hatására felment az agyvize. Tudta, hogy Levente is Mártit szereti. És mégis, látszik rajta, hogy fantasztikus jól érzi magát. Olyan felszabadult, amilyen Zsolt még az ital hatására sem volt soha. Először fordult elő, hogy irigyelte a testvérét. Felkérte Mártit és táncolni kezdtek. Ahogy átölelte a lányt, érezte nélküle soha az életben nem lehet boldog. Valószínűleg a pálinka beszélt belőle, amikor csak úgy mellékesen azt mondta: nézd Leventét! Úgy tűnik az élet császára, de sosem lehet igazán boldog. Mumpszosok voltunk a gimiben. Én megúsztam, de neki nem lehet gyereke.

Talán ez volt az egyetlen mondat, amivel Zsolt biztos kézzel ütötte ki a testvérét. Aznap éjjel Márti egyedül sétált haza. Nem szeretett a kihalt utcákon mászkálni, de most muszáj volt. Miközben kiszellőztette a fejét, próbálta felfogni a hallottakat, és mire hazaért, eldöntötte: család. És ha család- Zsolt.

A folytatás itt olvasható ›

Ikrek 6. rész

És mindkettő tudta, hogy a másik is. De még mindig működött köztük ez a különleges iker-kapcsolat, egyik sem mondta volna a másiknak: Figyelj, én szeretem Mártit! Zsolt is, Levente is úgy gondolta, legyen a másiké. Mindketten tudták, hogy ikertestvérük mit érez, de nem feszegették a dolgot. Levente egyik csoporttársát cipelte haza a másik után, érdekes módon, egyetlen magas szőke sem volt köztük, bennük mindig Mártit látta és olyankor eltűnt a lazaság, befeszült és lelépett. Zsolt pedig az álomvilágába menekült – próbált lemondani Mártiról. Néha úgy gondolta, túlvan rajta, képes nyitni más felé, de a legváratlanabb pillanatokban olyan elemi erővel tört rá ismét az érzés, hogy neki csak Márti kell és senki más, hogy nem tudta és nem is akarta feladni a harcot. Vagy százszor elképzelte, hogy egy csendes kávézóban ül Mártival, szól valami érfelvágós zene és ő megmondja mit érez. Gondolatban megélte a kapcsolat szinte valamennyi fázisát: elképzelte a lánykérést, az esküvőt és az azt követő hatalmas bulit, ahol Leventét meghazudtoló lazasággal szórakoztatja a társaságot. Aztán egy ponton megálljt parancsolt: tudta, hogy Márti tabu, hiszen ha Márti viszonozná is az érzéseit, nagy fájdalmat okozna a testvérének, azt meg elképzelni sem tudta, bármi legyen is az ára. Kénytelen volt beletörődni a megváltoztathatatlanba, bár egyre többször érezte úgy, hogy kettészakad: futna Márti felé, de folyton visszarántja a lelkiismerete.

Nem lépett senki. Márti sem. Ő meg azért, mert nem tudott dönteni. Mikor a társkeresők a múltjukat mesélik nekem- ahogy Márti is- sokszor felmerül a kérdés, lehet-e két embert szeretni egyszerre? És a történetekből úgy tűnik, ideig-óráig lehet, de felőrli az embert. Aztán ha valaki sokáig nem tud dönteni, az élet, a sors, a nagy rendező, a történések vagy nevezze bárki ízlése szerint bárminek- eldönti. Szóval előbb vagy utóbb valamerre elmozdul a mérleg nyelve. Márti érzelmei az egyetem végéig vergődtek a két fiú között. Első kőrben persze minden lány Leventét választaná. A szórakoztató, bohém, udvarolni tudó, izgi kis macsót. De egyszer, mikor Zsolt és Márti lecsúsztak egy koncertről, mert Levente nem jött és nála voltak a jegyek, vagy egy másik alkalommal amikor Mártinak halasztania kellett egy vizsgát, mert Levente nem hozta a megígért jegyzeteket, elgondolkodott. Márti szülei már harminc éve harmónikus házasságban éltek. Papája a megbízhatóság mintaképe volt. Szavatartó, őszinte, becsületes ember. Nagyon szerette az apját. De néha elgondolkodott. Egy ilyen férj mellett boldog tudna lenni?

A folytatás itt olvasható ›